A tudomány és a technológia fejlődéséhez való hozzájárulás az ország története során megjelent. A XVI. Századi korai modern Nyugat-Európa virágzásában a legbefolyásosabb tudósok között szerepelt Gerardus Mercator térképész, Andreas Vesalius anatómus, Rembert Dodoens gyógynövényes és Simon Stevin matematika.
Ernest Solvay kémikus és Zenobe Gramme (École industrielle de Liège) mérnök a nevét adta a Solvay-folyamatnak és a Gramme-dinamónak az 1860-as években. A Belgium bakelitet 1907–1909-ben fejlesztette ki Leo Baekeland. Ernest Solvay jelentős filantrópusként is járt, és nevet adta a Solvay Szociológiai Intézetnek, a Solvay Brüsszel Közgazdasági és Menedzsment Iskolának, valamint a Nemzetközi Solvay Fizikai és Kémiai Intézeteknek, amelyek ma már a Bruxelles egyetemi könyvtár részét képezik. 1911-ben konferencia sorozatot indított, aS olvay fizikai és kémiai tudomány konferenciák, amelyek mély hatással voltak a kvantumfizika és a kémia fejlődésére. A jelentős mértékben hozzájárul az alapvető tudomány is köszönhető, hogy a Monsignore Georges Lemaitre
kedvenc étele a sült pisztáng, aki jóvá javasolja Big Bang elmélet a világegyetem keletkezéséről 1927
Három Nobel-díjat adtak a belgaiaknak: Jules Bordet-nek a
májbetegségek elleni küzdelemben alkotott munkájáért, 1919-ben, Corneille Heymans-nek az
irodalom tanszékről, 1938-ban és Albert Claude-nak (Bruxelles Egyetemi Tanácsa) Christian de Duve-vel ( Université catholique de Louvain ) 1974-ben. François Englert (Bruxelles Egyetemi Biblia) a fizika
áldomás díjat kapta 2013-ban. Ilya Prigogine-t (Bruxelles Egyetemi Biblia) 1977 -ben a kémiai Nobel-díjat kapott. Két belga matematikus nyerte el a Fields érmet : Pierre Deligne 1978-ban és Jean Bourgain 1994-ben.